IV.RÉSZ: BENJI SZEMSZÖGE

Az ajtó előtt,több tucat diák,és tanár várt már rám,de nem véve figyelembe őket a kijárat fele siettem. Egy hülye ribanc miatt vert agyon a legjobb haverom. Hogy lehettem ekkora egy idióta,hogy egy pillanatig is másképp tekintettem erre a lányra? Sosem kezdtem ki nálam fiatalabb csajjal ,most már rájöttem,hogy miért. Idióta,nyafogós picsa az egész. Nekem egy igazi nő kell,nem egy gyerek.

 Az utcára kiérve legszívesebben szétrúgtam volna az első autót de aztán próbálva megőrizni nyugalmam a házunk felé siettem. Anya a konyhában várt rám palacsintával,de rá se nézve a szobámba rohantam. Beérve néhányszor megöklöztem a falat, ami miatt már a kezem is vérzett. Iszonyú düh uralkodott rajtam,egy olyan lány miatt,akit a hátam közepére sem kívánok. Egy kiszámíthatatlan ribanc aki tönkretett egy ezeréves barátságot.

 Egy valami van, ami mindig lenyugtat, ha épp szétvet az ideg. A festés. Ahogy a költők kiírják magukból a dühöt,meg a bánatot,én festéssel vetítem vászonra. Bár zene szerzésben is volt már pár siker élményem,most úgy éreztem a színekkel kell tükröznöm érzéseimet. Pár perc keresés után az ágy alatt rátaláltam palettámra,majd pár szekrény fiók kihúzása után festékeimre is. Az ecsetek már csak hosszabb keresés után akadtak kezembe,aztán kezdődött is a festés. Az ajtón hangos kaparások voltak hallatszottak, amiből már tudtam: ez csak Okos lehet.

 Beengedtem az ajtón, aztán elejébe raktam anya palacsintáját, amit nem sokkal Okos érkezése előtt hozott be.

Azzal el volt egy darabig. Közben kaptam bocsánat kérő üzenetet facebook-on Majától,amire persze semmi kedvem nem volt válaszolni. Miután a festékek fel kerültek a palettára,majd az ecset hegyére, felkentem az első foltot a vászonra. Csak festettem, mint egy örült,a színek egymást fedték a vásznon Felismerhetetlen formák,sötét és még sötétebb foltok,egy fájdalommal,dühvel teli srác lelkének tükörképe.

 A hatalmas foltok közül,nemsokára kirajzolódott egy arc. Egy lány arca. Egy lány arca ,aki brutálisan hasonlított valakire. Majára.

 Egy ismeretlen érzés gyűrt maga alá. Egy megfejthetetlen érzés,ami által nyugodtság váltotta fel a dühöt szívemben. Ezzel az ismeretlen nyugodtsággal dőltem be az ágyba,de az álmaim korántsem voltak ennyire nyugodtak. Kittivel álmodtam. Csinos volt mint mindig, átjött estére,mert anyáék külföldre utaztak. Először csak filmeztünk,aztán nemsokára mást is csináltunk. Csak a szokásosat, talán a hiány váltotta ki belőlem ezeket az álmokat. Aztán egyre jobban átadtuk magunkat a vágynak ,amikor Maja arcát pillantom meg Kittié helyett. A rémülettől álmom is megszakadt. Hirtelen fel ültem,a kapcsolóhoz nyúltam, majd zihálva kapkodtam a levegőt mikor sikerült megállapítottam, hogy csak álmodtam. Reggel egy élő hullának érezvén magam elhatároztam,hogy nem megyek suliba. 

Tervem meg akadályozója nem volt más mint anya. Szó szerint ráncigált ki a szobából,majd tett ki az utcára. Nagyszerű. Egy célt tűztem ki a mai napra. Messziről elkerülni Maját.Ez kisebb nagyobb sikerrel működött is. 

Aztán amikor már jó párszor leléptem a bocsánatkérése elől,kezdtem sokallni a lányt. Egy zseniális terv ötlött az eszembe amit könnyebben meg valósítottam,mint ahogy terveztem. A terv első része: "kibékülni" Majával. A lány könnyen bevette,hogy már nem haragszom rá, így a terv első fele kilőve.

 Mivel a 10.esekkel volt a franciánk és párokban kellett dolgoznunk, megkértem a tanárt, hogy osszon minket párba. Ez működött is. Láttam az arcán a meglepettséget. Most következik a terv izgalmasabb fele. Egy szöveget kaptunk és az volt a feladat, hogy be kell mutatkoznunk franciául. Persze Maja egy szót sem értett franciául,így a feladatot sem értette. Én,mint a segítőkész párja azt kamuztam,hogy arra utasít a feladat,hogy különböző állatokat kell utánoznia a "csapat" egyik felének,a másik felének meg beszélnie kell erről. 

Nem volt nehéz át verni Maját,amikor elkezdte a különböző állat hangokat kiadni az egész osztály szakadni kezdett a nevetéstől. Bele értve engem is. Iszonyú nagy égés volt a csajnak, szegény sírva rohant ki az osztályból,amikor rájött,hogy teljesen hülyét csinált magából.
(Balázs Mónika)