Idegesen
viharoztam el a két fiú mellett. Az egész lakáson átrohantam,
ami feltűnő lehetett, főleg, hogy a megmentőm is rohant utánam.
Elvettem a kabátom, majd indultam sietősen a kijárat felé.
Lépteim még mindig gyorsak voltak. Undorítóak a fiatal srácok.
Egy ideig menekültem a fiú elől, majd sikerült utolérni-e. Végül
vállán sírtam el bánatom. Elköszönéskor ő is kapott egy
pofont. Hihetetlen, hogy mennyire azt hiszik a fiúk, hogy attól
lesznek menőbbek, hogy hány lány bugyiját szerzik meg. Hazaérve
a szobámba siettem könnyeim kíséretében, majd tusolás közben
kisírtam magam és bújtam ágyamba. Éjjel aludni sem tudtam,
mindenféle járt a fejemben. A hétvége hamar eltelt, Dórival
skype-oltam és tanultam. Hétfőn messziről elkerültem a két
fiút, semmi kedvem nem volt hozzájuk, emellett tartottam tőlük.
Féltem. Ma előadások lesznek, mivel sulinapot tartanak, így nem
is voltak órák tartva én meg feleslegesen tanultam. Iskolánk
tehetségei fognak énekelni, verset mondani, előadni,stb..
Bementünk a hatalmas díszterembe, majd a leghátsó sorban
foglaltunk helyet. Zsófival voltam egész nap, hihetetlenül kedves
lány, nagyon bírom. Benny eléggé feltűnően nézett rám,
amitől hevesebbé vállt szívdobogásom. Összeszedte magát és
hozzánk sietett. Arcán láttam a megbánást, de nem bocsátok meg
neki. Mikor odaért Zsófit megkérte, hogy hagyjon magunkra. Nem
ellenkeztem, csak azt reméltem, hogy bocsánatot kér és békén
hagy.
-Gyorsan
mondd!-néztem rá.
-Ne
haragudj a tegnap este miatt.-túrt idegesen hajába.-Azt hiszem
kicsit sokat ittam. Nagyon sajnálom.
-A
barátod is ide jön majd bocsánatot kérni? Együtt terveltétek
ki? Ha az egyiknek nem sikerül majd fog a másiknak?-néztem rá
dühösen, szemeim könnybe lábadtak.
-Tessék?-nézett
rám meglepettséget mutatva.
-Mi
az? Nem is tudsz róla, hogy ő is pont olyan szemét, mint
te?-emelem fel hangom. Teljesen felidegesít.
-Mit
csinált?-néz rám kitágult pupillákkal.
-Azt
amit te.-sóhajtok.- Kérlek hagyjatok békén!-nézek szemébe, mire
szó nélkül fel áll és a színpad irányába indul, ahol Benji
volt. Benji mit csinál a színpadon? Teljesen elképedve figyeltem a
fiút, akit rengeteg lány vett körül. Felsétált a színpadra,
amikor ismét Bennyt kerestem szemeimmel.
Idegesen
figyeltem Benny lépéseit a színpad felé, ahol Benji állt.
Benji
mikrofont kapott a kezébe, majd kezdett is énekelni. Az első két
sort énekelhette el, amikor barátja felront a színpadra, és szó
nélkül húz be neki, mire Benji a földre kerül. A színpad felé
kezdtem rohanni. E közben Benji még kapott párat. A tanárok
próbálták Bennyt elvinni, de nem igazán ment nekik. Jó pár
behúzás után kihúzta magát és viharzott a kijárat irányába.
Feje lángokat tüzelt. Benjihez érve segítettem fel a földről. A
sok ember félve nézte végig, ahogy Benny kisétál.
-Nagyon
fáj?-nézek rá, mire morcosan nézett rám.
-Szerinted?-morogja,
majd fogom meg kezét és húzom magam után le a színpadról, az
orvosiba. A doktornő nem volt ott, hogy leápolja arcát, ezért én
próbáltam segíteni rajta. Alsó ajka felszakadt, fertőtlenítőt
tettem rá, ami csíphette, mert felszisszent. -Az arcodra jeget kell
tennünk, mert feldagad.-nézek rá, ő is szemembe néz, közönyösen
megköszöni, majd feláll és távozik. Arcom tenyerembe temettem
sóhajaimmal együtt. Elterveztem, hogy mindenáron beszélni fogok
Benjivel, hogy ne haragudjon rám.
(Bálint Andrea)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése