2014. október 27., hétfő

III:RÉSZ: BENJI SZEMSZÖGE

A lány arca rémülettel volt tele,ruhái alig fedték testét. Benny szeme meg tele volt gyűlölettel. A lány kiszaladt,én meg rohantam utána,meg sem várva Benny kitörését.
-Várj.-kiáltottam a szaladó lány után.
A lány csak szaladt, nem akarta meghallani szavamat. Lerohant az emeletről, végig a folyóson két ember italát felborítva,aztán ki az ajtón becsapva maga után azt. Én is rohantam utána néhány ártatlan embert elgázolva. Kiérve az utcára a lányt kerestem,mikor a lámpa fényében rá is leltem. Észre vett ,ismét szaladni kezdett ,de már könnyen utána értem, karját megragadva magamhoz húztam.
-Elég ,engedj el!-szólt rám,könnyes szemmel.
-Ne félj, nem foglak bántani.-nyugtattam.
-Köszönöm. Mindent. Ha te nem jöttél volna..akkor talán..
-Jókor voltam jó helyen. Hogyha bántott volna az a..
-Rohadék.-fejezte be.
-Sajnálom, tényleg. Tudtam hogy ez lesz..
-Te tudtad? És hagytad,hogy így kihasználjon az a szerencsétlen?-zokogta tovább.
-Benny egy seggfej. Ezer éve a legjobb haverom, de tudom,hogy mennyire aljas módon kihasználja a nőket. Próbáltam már ezerszer leállítani,de mindig ilyen szituációkba keveri magát.
-Sajnálom. Egy naiv idióta vagyok, akit már az első pasi kihasznál . Egyáltalán mit keresek én itt? Ez nem az én otthonom. Egy hete sincs,hogy ide költöztünk ,de már az első buliban megpróbálnak lefektetni.-zokogta.
-Ne sírj, már minden rendben van. Be sem mutatkoztam. Benji vagyok. -nyújtottam kezem.
-Én meg Maja. Pár napja költöztünk Pestre a szüleimmel. Iszonyú érzés volt. De talán jobb így.-törölte le könnyeit.
-Sajnálom tényleg,az én családom sem példa értékű. -mondtam.
Hamarosan megérkeztünk Maja otthonához, aztán valami meg magyarázhatalan okból kifolyólag, kezeimmel megragadtam a fejét,magamhoz húztam,majd erőszakosan megcsókoltam.
A csókot,egy hatalmas pofon követte, melytől az egyensúlyom is megingott.
Ekkora egy idiótát. Mielőtt megmagyarázhattam volna tettemet, már nyoma tűnt a lánynak. Talán jobb is, hisz még magamnak sem tudnám megmagyarázni ezt a csókot. Egy igazi seggfej vagyok, szegény lány. Nem elég az az idióta Benny,de még én is totál kihasználtam. Dühömben két kaput is megfejeltem, ami később tuti,hogy baromira fog fájni. Miután haza értem, gondoltam dobok egy bocsánat kérő üzenetet Majának, rákerestem facebook-on. Pár perc keresés után rátaláltam Popráczy Majára. Mivel két perce posztolt egy szomorú idézetet,gondoltam online van. Meg írtam,majd el is küldtem az üzenetet neki. Hajnalig vártam az üzenetet, aztán elaludtam.
Hétfőtől kezdődtek a diáknapok, amin én is fellépő voltam. Két dallal készültem amelyeket egész hétvégén gyakoroltam. Az egyik dal az 'All of me' volt John Legend-től,a másik meg a 'Let her go' a Passanger-től.
A díszterem már tele volt egyenruhás diákokkal, már vártak rám. A színpadra felérve egyből kiszúrtam Maját, aki észre véve tekintetem azonnal félre kapta fejét. Nemsokára Benny állt mellette, ami nagyon megrémített. Beszélgettek. Tehetetlenül álltam a színpad közepén,de ahogy mondani szokták:"show must go on". A dal elkezdődött, a második sornál tarthattam,mire Benny rohant fel idegesen a színpadra. Mire észhez tértem volna, két hatalmas ütéssel kábította el testem. Abban a pillanatban már rogytam is a földre, néhány tanár oda érve mentett meg a többi ütéstől. Arra eszméltem fel,hogy valaki megragadja a kezem,majd az orvosi felé kezd húzni. Rohadtul bedagadt a szemem, de így is meg tudtam állapítani,hogy Maja ráncigáll. Hosszú ellenkezés után,a csaj valami szeszes cuccal kezdte törölgetni vérző számat,majd bedagadt szemem,ami iszonyúan csípett,de értelmetlen volt ellenkeznem. Bocsánat kérés ezrei hagyták el száját. Elegem lett belőle, úgyhogy felálltam és mentem az ajtó fel,egy "köszönömöt" dobva,mint ahogy a kutyáknak dobják oda az utolsó falatot, majd elhagytam az orvosit, ott hagyva a lányt.


(Balázs Mónika)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése