2014. november 14., péntek

XII.RÉSZ: BENJI SZEMSZÖGE

Egy fél órát ülhettem kb. az ajtó előtt,kisírt szemekkel,eltorzult képpel. Úgy festhettem, mint egy idióta. A bűntudat ismét marcangolt,nem tudtam szabadulni tőle. Két mondat kísértett minden pillanatban:"Maja szívbeteg", "ha szereted elengeded". Sehogy sem hagyta nyugodni lelkemet. Miért kell szeressünk, ha szenvedünk? Miért ez jutott nekünk? Miért nem lehet Maja egészséges? Ha meghal,én azt nem élem túl. Inkább én vesszek oda,mint ez a gyönyörű lány. Remélem Benny nem fog csalódást okozni neki. Nem ezt érdemli. Legalább boldogan élje le a hátralevő napjait,ha nem is én adhatom meg neki a boldogságot. Benny még mindig egy seggfej,de látszik rajta,hogy szereti Maját, és ahogy látom Majának sem közvetlen. Itt kell békén hagynom őket. Egyrészt Maja miatt. Bár ha még egyszer az enyém lenne,a tenyeremen hordoznám. Ő lenne a legboldogabb lány a világon. De csak remélni tudom,hogy Benny is megadja azt, amire szüksége van ennek a törékeny lánynak. 
Arra,hogy valaki igazán szeresse és minden pillanatát csak rá szentelje. Kár,hogy ezt én már nem adhatom meg. Összeszedtem minden erőmet,felálltam,kihúztam magam,majd a suli fele indultam. Ott van nekem Zsófi. Nem akarom őt is tönkre tenni. Rendes lány,szüksége van rám és nekem is rá. Talán ő segíthet elfelejtetni Maját, ahogy engem is elfeledtetett Benny Majával. 
A suli elé mentem,Zsófi épp akkor végzett az utolsó órájával. 
-Szia szépség.-nyomtan puszit a szájára. 
-Hogy van az én kócos hajú szexistenem?-túrt bele rakoncátlan hajamba. 
-Remekül. -próbáltam minél meggyőzőbbnek tűnni. 
-Annak örvendek. Jobban festesz. Örülők,hogy végre megjött az eszed.-mosolygott kedvesen. 
-Ideje volt észhez térnem. Délutánra lenne egy kis meglepetésem. Pontosabban gyere át hozzám,mondjuk 6-ra. 
-Szeretem a meglepetéseket, de most annyira kíváncsivá tettél. Árulj már el valamit belőle.-könyörgött tágra nyílt szemekkel Zsófi. 
-Akkor már nem lesz meglepetés. De egy tanács: ne időzz a ruha választással,nem lesz szükség rá. Ezt most nem kell,hogy félre értsd. A tervben nem szerepel a szexualitás. Még nem .-mondtam vissza folytott nevetéssel. 
-Ezzel még kíváncsibbá tettél. Kösz.-játszotta a sértődöttet. 
-Pár óra és meglátod. Ne légy türelmetlen.-fogtam meg a kezét,majd haza fele vettük az irányt. -Akkor 6-kor. Ne késs.-nyomtam puszit homlokára. 
-Ne ijedj meg, ha egy meztelen alak közeleg a házatok fele.-poénkodott Zsófi. 
-Ezt Okos értékelné a legjobban.-feleltem nevetve,majd az ajtónk fele siettem. 
Még rengeteg elintéznivalóm van. Anya nem volt otthon,elutazott két napra Debrecenbe a testvéréhez. 
Apa szokás szerint üzleti úton volt,talán Bécsben,de az is lehet,hogy már London fele tart. Követni sem lehet már útjait. Minden nap más városba/országba utazik,nagyon ritkán tér csak haza. Mondanám,hogy hiányzik,de utálok hazudni. Tíz éve,hogy folyton úton van,ezen nőttem fel,szóval már hozzászoktam,hogy nincs velünk. Ünnepekre jön csak haza jön,de akkor sem mindig. Tavaly pl. a Karácsonyt is az USA-ban töltötte. Talán idén Karácsonyra haza jön, de lehet, hogy nem. Szüksége van anyának rá. Látom rajta,hogy szenved. 
Talán ha ott lett volna velem akkor,amikor szükségem lett volna rá,akkor belőlem sem lett volna ekkora egy pöcsfej. 
Felmentem az emeletre,és előkészítettem a termet. Egy óra és itt van Zsófi. A meglepetés meg még koránt sincs készen. Elsőként rendeltem két adag kínai kaját,a pizza az már olyan unalmas. Aztán beszereztem 100db. gyertyát,hozattam egy pezsgőt és néhány csomag chipset. Tuti megéhezünk majd a nagy munka során.  
Nemsoká Zsófi állt az ajtóban,mini ruhában,haja felkötve,vörös rúzs ajkain. 
-Jól kicsípted magad.-néztem rá döbbenten. 
-Nem tetszik a látvány?-kérdezte csábítóan. 
-Dehogynem,de később jobban fogsz tetszeni.-utaltam a meglepetésre. 
-Kíváncsian várom. 
Felvezettem a lépcsőn egészen addig a bizonyos teremig. Remélem a gyertyák még égnek, 
-Festettek már le?-kérdeztem. 
-Egyszer még pár éve. Miért? 
-Na és meztelenül?-nevettem. 
-Úgy-e nem....-kezdte mire közbe szóltam. 
-De,pontosan,a szobámban meg tudsz szabadulni a ruháidtól. Kapsz rá 5 percet.-irányítottam szobámba. 
Pár perc múlva már csak egy törölköző fedte a testét. 
-Gyere utánam.-fogtam meg kezét,majd vittem a „műterembe”. 
-Ez…ez..gyönyörű,sosem hittem,hogy benned is rejtőzik egy kis romantika..Sosem kaptam még egy fiútól ennyi gyertyát..-kapta kezét a szája elé. 
Válaszképp egy puszival ajándékoztam meg. 
-Na le azzal a törölközővel,és feküdj fel a kanapéra,a fejed tedd a párnára,tested meg fordítsd felém.
(Balázs Mónika)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése