Egy
fél órát ülhettem kb. az ajtó előtt,kisírt szemekkel,eltorzult
képpel. Úgy festhettem, mint egy idióta. A bűntudat ismét
marcangolt,nem tudtam szabadulni tőle. Két mondat kísértett
minden pillanatban:"Maja szívbeteg", "ha szereted
elengeded". Sehogy sem hagyta nyugodni lelkemet. Miért kell
szeressünk, ha szenvedünk? Miért ez jutott nekünk? Miért nem
lehet Maja egészséges? Ha meghal,én azt nem élem túl. Inkább én
vesszek oda,mint ez a gyönyörű lány. Remélem Benny nem fog
csalódást okozni neki. Nem ezt érdemli. Legalább boldogan élje
le a hátralevő napjait,ha nem is én adhatom meg neki a
boldogságot. Benny még mindig egy seggfej,de látszik rajta,hogy
szereti Maját, és ahogy látom Majának sem közvetlen. Itt kell
békén hagynom őket. Egyrészt Maja miatt. Bár ha még egyszer az
enyém lenne,a tenyeremen hordoznám. Ő lenne a legboldogabb lány a
világon. De csak remélni tudom,hogy Benny is megadja azt, amire
szüksége van ennek a törékeny lánynak.
Arra,hogy
valaki igazán szeresse és minden pillanatát csak rá szentelje.
Kár,hogy ezt én már nem adhatom meg. Összeszedtem minden
erőmet,felálltam,kihúztam magam,majd a suli fele indultam. Ott van
nekem Zsófi. Nem akarom őt is tönkre tenni. Rendes lány,szüksége
van rám és nekem is rá. Talán ő segíthet elfelejtetni Maját,
ahogy engem is elfeledtetett Benny Majával.
A
suli elé mentem,Zsófi épp akkor végzett az utolsó órájával.
-Szia
szépség.-nyomtan puszit a szájára.
-Hogy
van az én kócos hajú szexistenem?-túrt bele rakoncátlan
hajamba.
-Remekül.
-próbáltam minél meggyőzőbbnek tűnni.
-Annak
örvendek. Jobban festesz. Örülők,hogy végre megjött az
eszed.-mosolygott kedvesen.
-Ideje
volt észhez térnem. Délutánra lenne egy kis meglepetésem.
Pontosabban gyere át hozzám,mondjuk 6-ra.
-Szeretem
a meglepetéseket, de most annyira kíváncsivá tettél. Árulj már
el valamit belőle.-könyörgött tágra nyílt szemekkel Zsófi.
-Akkor
már nem lesz meglepetés. De egy tanács: ne időzz a ruha
választással,nem lesz szükség rá. Ezt most nem kell,hogy félre
értsd. A tervben nem szerepel a szexualitás. Még nem .-mondtam
vissza folytott nevetéssel.
-Ezzel
még kíváncsibbá tettél. Kösz.-játszotta a sértődöttet.
-Pár
óra és meglátod. Ne légy türelmetlen.-fogtam meg a kezét,majd
haza fele vettük az irányt. -Akkor 6-kor. Ne késs.-nyomtam puszit
homlokára.
-Ne
ijedj meg, ha egy meztelen alak közeleg a házatok fele.-poénkodott
Zsófi.
-Ezt
Okos értékelné a legjobban.-feleltem nevetve,majd az ajtónk fele
siettem.
Még
rengeteg elintéznivalóm van. Anya nem volt otthon,elutazott két
napra Debrecenbe a testvéréhez.
Apa
szokás szerint üzleti úton volt,talán Bécsben,de az is
lehet,hogy már London fele tart. Követni sem lehet már útjait.
Minden nap más városba/országba utazik,nagyon ritkán tér csak
haza. Mondanám,hogy hiányzik,de utálok hazudni. Tíz éve,hogy
folyton úton van,ezen nőttem fel,szóval már hozzászoktam,hogy
nincs velünk. Ünnepekre jön csak haza jön,de akkor sem mindig.
Tavaly pl. a Karácsonyt is az USA-ban töltötte. Talán idén
Karácsonyra haza jön, de lehet, hogy nem. Szüksége van anyának
rá. Látom rajta,hogy szenved.
Talán
ha ott lett volna velem akkor,amikor szükségem lett volna rá,akkor
belőlem sem lett volna ekkora egy pöcsfej.
Felmentem
az emeletre,és előkészítettem a termet. Egy óra és itt van
Zsófi. A meglepetés meg még koránt sincs készen. Elsőként
rendeltem két adag kínai kaját,a pizza az már olyan unalmas.
Aztán beszereztem 100db. gyertyát,hozattam egy pezsgőt és néhány
csomag chipset. Tuti megéhezünk majd a nagy munka során.
Nemsoká
Zsófi állt az ajtóban,mini ruhában,haja felkötve,vörös rúzs
ajkain.
-Jól
kicsípted magad.-néztem rá döbbenten.
-Nem
tetszik a látvány?-kérdezte csábítóan.
-Dehogynem,de
később jobban fogsz tetszeni.-utaltam a meglepetésre.
-Kíváncsian
várom.
Felvezettem
a lépcsőn egészen addig a bizonyos teremig. Remélem a gyertyák
még égnek,
-Festettek
már le?-kérdeztem.
-Egyszer
még pár éve. Miért?
-Na
és meztelenül?-nevettem.
-Úgy-e
nem....-kezdte mire közbe szóltam.
-De,pontosan,a
szobámban meg tudsz szabadulni a ruháidtól. Kapsz rá 5
percet.-irányítottam szobámba.
Pár
perc múlva már csak egy törölköző fedte a testét.
-Gyere
utánam.-fogtam meg kezét,majd vittem a „műterembe”.
-Ez…ez..gyönyörű,sosem
hittem,hogy benned is rejtőzik egy kis romantika..Sosem kaptam még
egy fiútól ennyi gyertyát..-kapta kezét a szája elé.
Válaszképp
egy puszival ajándékoztam meg.
-Na
le azzal a törölközővel,és feküdj fel a kanapéra,a fejed tedd
a párnára,tested meg fordítsd felém.
(Balázs
Mónika)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése