XIV.RÉSZ: MAJA SZEMSZÖGE

     Bennyvel kitaláltuk, hogy ezentúl minden napot emlékezetessé teszünk, minden nap lefényképezünk egy szép pillanatot.
Nem mondta, de tudtam, hogy ez amiatt pattant ki a fejéből, hogy halálom után véletlenül se felejtsen el egy napot sem, amit velem töltött.
Pár közös képünk már volt. Azt terveztem, hogy születésnapjára előhívatom az összeset, csak gyűjteni kellet még, mert nem volt túl sok.

     Egy ideje hamar fáradok és hamar elálmosodom, lehet hogy közeledik a nap....az is lehetséges, hogy csak beképzelem magamnak.
Azt is érzem, hogy hamarabb meghalok, mint kellene...még annál is hamarabb.
A félelem is napról napra nagyobb volt bennem. A rémálmok is kísértettek, amelyektől nem tudtam szabadulni.
A napok gyorsan teltek. Egy új hét kezdete, egy új nap elröpülése, egyre közelebb a véghez.
Zsófi azóta is minden nap áradozott a kapcsolatukról, én meg azóta is minden egyes nap labdáztam volna a szemgolyójával. Betegesen irigyeltem.
A vigaszom Benny volt..és a csodálatos, reménnyel teli francia óra.
     Egyik nap, suli után Bennyéknél ebédeltünk. Bemutatott a szüleinek.
Az elején izgultam és teljesen zavarban voltam, majd egy kis idő elteltével egyre jobban kezdtem felszabadulni és teljesen önmagamat adni. Aggódtam amiatt, hogy esetleg nem tetszem a szüleinek, de minden aggodalmam gyorsan elszállt. Az apukája hihetetlenül jó fej és kedves volt velem. Rengeteget mesélt arról, hogy fiatal korában ő is olyan nőcsábász volt, mint a fia. Az anyukája természetesen Benny gyerekkoráról mesélt, hogy milyen rossz fiúcska volt. Igazából semmi sem lepett meg.
Nagyon jól éreztem velük magam, sőt csodásan. Rég nevettem annyit, mint azon a délután. Elterelődtek a gondolataim Benjiről és Zsófiról.
Benny összepakolt pár cuccot, mert ismét nálam alszik, az ágyamban, ami nyugodtsággal töltött el. Utáltam egyedül aludni.
Hazaérve azonnal a szobámba siettünk. Rosszalkodtunk kicsit, majd összebújva aludtunk el.
     Reggel együtt indultunk el suliba. Útközben azon gondolkodtam, hogy bele merjek-e kezdeni Benny meggyőzésébe. Szerettem volna, ha bocsánatot kér Benjitől és minden a régi lenne köztük. Bűntudatom volt, hogy miattam történt az egész. Olyan lehetetlen helyzetnek látszott, főleg Benny szemszögéből. De úgy álltam hozzá, hogy: „semmi sem lehetetlen, csak tehetetlen”.
Bátortalanul kezdtem bele.
-Öhmm..-túrtam idegesen hajamba.-Kérhetek valamit?-néztem rá és lassítottam lépteimen, ahogy ő is.
-Persze.-mosolygott rám, mint egy angyal.
-Megígéred, hogy megteszed a kedvemért?
-Attól függ, hogy mi az.-húzott közel magához és csókolt meg.
-Békülj ki Benjivel!-bújtam nyakába, majd kértem magabiztosan.
-Nem!-tolt el magától.
-Kérlek Benny. -néztem rá nagy szemekkel, de nem hatott.
Megfogta kezem és szó nélkül indultunk el.
-Ennyi? Most miattam teljesen eltaszítod magadtól a legjobb barátod?
-Maja! Te semmiről sem tudsz!-torzult el hangja.
-Dehogynem! Miattam van az egész!-akadtam ki.
-Hagyjuk..-hadarta.
-Nem!-hirtelen engedte el a kezem.
-Ne csináld ezt!-szólt dühösen.
-De!-szóltam vissza.
Arcán láttam, hogy mindjárt felrobban,aztán fogta magát és ott hagyott, csak néztem, ahogy elmegy.
Teljesen bepánikoltam, nem hittem volna, hogy olyan messzire megyek a kérésemmel, hogy faképnél hagy. Mérhetetlen dühöt és csalódottságot éreztem.
Az órák rohadt lassan teltek.
A francia órán is Benny járt a fejemben, hiába volt mellettem Benji. Az idegesség átvette testem felett az uralmat.
     Az összes óra lejárta után Zsófival vásárolgatni mentünk, igazán zsófis program.
Egy üzenetem jött, amit azonnal megnéztem.
Csoda történt, Benny írt:" Benjivel vagyok, remélem boldog vagy."
Olvastam, persze érezhető volt a szarkazmus a szavakban, de nem érdekelt. Büszke voltam a pasimra, hogy megtette. Tudtam, hogy nehezére esett a bocsánatkérés.
Gyorsan bepötyögtem válaszom: "Köszönöm<3", majd elküldtem.
Elöntött a boldogság, Zsófi kezét ragadtam meg és húztam magam után.
-Be kell szereznem egy szexi fehérneműt.-vigyorgok.
-Meg akarod lepni Bennyt?-vigyorgott.
-Olyasmi.-nevettem el magam.
-Lehet nekem is be kellene szereznem egy újat, bár anélkül is jó a szex Benjivel.- túrt hajába zavartan.
-Gyere! Nézzük meg.-húztam be egy fehérneműs butikba. Igazából rohadtul zavart, hogy annak a lánynak segítek szexi fehérneműt választani, aki azzal a fiúval van együtt, akit szeretek. Belegondolni is rossz volt, hogy Benji fogja levenni róla a darabokat. Legszívesebben behúztam volna neki egyet, de annyira gyönyörű az arca, hogy Benjike biztosan kiakadt volna rám.. Emellett Zsófi a padtársam volt,nem támadhattam "ok nélkül" rá.
Mindketten választottunk hozzánk illőt, Zsófi vöröset, én feketét, amin csipke volt. Imádtam. Reméltem, hogy Bennynek is tetszeni fog.
Még vettem egy nacit, meg egy könyvet. Mindig is nagyon nehezen találtam olyan darabokat, amelyek 100%-osan tetszenek és a stílusom. Amikor sikerül sosem haboztam a megvásárlásukban.
Zsófi több "ribancos" darabot szerzett be magának, amitől undorodtam. 

-Nézzük meg, hogy milyen filmek mennek a moziban.-szóltam neki, majd arra vettük az irányt.
ÉHEZŐK VIADALA. A kiválasztott.
-Ezt meg kell néznem.-képedtem el.
-Minél előbb, annál jobb.-kuncogott.
-Ahogy mondod. Szeretnél még valamit venni?-néztem a lányra.
-Parfüm.-mosolygott rám.
Olyan arca van, mint egy pszichopatának. Őt követve szemeim forgattam. 

Becsörtettünk a DM-be, én a férfi parfümöknél időztem. Azonnal megtaláltam Benny illatát, majd kis időre rá a Benjiére is rábukkantam.
Csuklómra fújtam, majd alaposan dörzsöltem el.
Gondosan figyeltem arra, hogy Zsófi ne lássa a hegeket a karomon.
Miután kiválasztotta a számára megfelelő parfümöt indultunk is. Metróval mentünk, ő hamarabb leszállt, mint én. Hatalmas puszikkal köszönt el, ami ismét undort váltott ki belőlem.
Miután leszállt csuklómat szagolgattam, majd Bennynek írtam sms-t:"Van kedved este mozizni velem?:)".
Akkor reagált rá, amikor leszálltam a metróról.
Azt hiszem nem haragszik, mert igen-t válaszolt.
"19:45-kor mozi előtt!:)" pötyögtem be gyorsan, majd küldtem el.
Nyugodt lélekkel tettem meg azt a távot, ami az otthonomig volt, ami körülbelül 3 perc. 

     Estére az egyik kedvenc ingem vettem fel. Lőttem egy képet, ezt tuti előhívatom Bennynek.

Kicsit sem volt nőies a stílusom, de ahogy észrevettem Bennyt egy csöppet sem zavarta soha, büszkén vállalt a barátai és szülei előtt is.
Kedvenc szájfényemmel díszítettem ajkaim, majd pár utolsó simítás hajamon és indultunk is. Anya vitt el a helyszínre. 

Benny már ott volt, rám várt. Szokásosan, tetőtől talpig feketében díszelgett.
Félmosolyra húzta száját, ilyenkor sosem tudtam eldönteni, hogy angyal vagy ördög. Ez a mosoly volt a legnagyobb fegyvere.
Elégedett mosolyt varázsoltam arcomra, majd lépkedtem oda hozzá, közben végig szemébe néztem.
Odaérve nyakába ugrottam, majd csókoltam meg. Hiányzott, mert ő táplált, ő adott energiát. Miatta és a szüleim miatt tartottam ki a végsőkig.
Belemosolygott csókunkba, majd szorosan ölelt magához.
Majdnem megfullasztott.
-Megveszem a jegyeket.-nézett rám.
-Nem, most én.-vigyorogtam, majd mentem a kasszához. Megvettem a két jegyet, majd colákat és pop-corn-t is.
Benny eléggé érdekes arcot vágott, mikor társult hozzám.
-Történt valami?-nevettem el magam arca láttán, mire legyintett egyet.

-Ez nem volt meggyőző.-nyomtam kezébe a colát és a pop-corn-t.
10 perc volt a film kezdéséig.
     Bementünk a terembe, helyet foglaltunk, majd elmentem a mosdóba. Gyorsan elvégeztem dolgom, majd kezet mostam és indultam is vissza,hogy megháláljam .
Kimentem a női mellékhelyiségből, amikor hirtelen Benjivel találtam magam szembe.
-Te mit csinálsz itt?-néztem rá teljesen lesokkolva.
-Keresem a férfi mosdót.-nevette el magát zavartan, majd hajába túrt.
Szemeivel alaposan végigmért.
Csendben álltunk egymással szemben.
Mondani akartam, hogy merre találja a helyiséget, de egyszerűen nem jött ki hang a számon, ahogy övéből sem.
Nyeltem egyet, majd a földet kezdtem alaposan vizsgálni.
-Gondolom Bennyvel vagy itt.-motyogta, kérésére válaszként csak bólintottam.
-Te meg Zsófival?-erőltettem mosolyt arcomra. Egyik pillanatban még vele szemben álltam, a másikban meg már ajkaimat csókolta gyengéden. Távolodni sem volt időm, de ennek ellenére nem bírtam ellenkezni, pedig tudtam, hogy nem szabad..ezt nem.
Csókjában rengeteg gondolatot éreztem, ugyanaz járhatott a fejében, ami az enyémben is.
Kezei derekamra siklottak, majd hátrálni kezdtem, de nem engedett. A falnak nyomott, majd alsó ajkamba harapott. Ezután már egyre szenvedélyesebben csókolóztunk.
Boldog voltam, a legboldogabb.
Ebben a pillanatban nem érdekelt Zsófi és Benny, csak magamra gondoltam.
Könnyeim kezdtek eleredni, amikor Benji eltávolodott, majd mosolyogva törölte le arcomról mosolykönnyeim, amelyeket Ő okozott.
(Bálint Andrea)