XII.RÉSZ: MAJA SZEMSZÖGE

Egész éjjel Dórival beszéltem. Elmeséltem neki a megszökésem a kórházból. Ellene volt a dolognak.
-Túlzottan sokat aggódsz!
-Természetes, hogy aggódom, féltelek.-mondta aggodóan
-Úgyis meghalok, szóval engedjétek, hogy olyan dolgokat tegyek, amelyeket normális esetben nem tennék.-sóhajtottam.
-Ne mondj ilyet!-szólt rám mérgesen.
-Jól van.-sóhajtottam.-Megyek aludni, hosszú és fárasztó napom volt. Puszillak. Jó éjszakát!-köszöntem el.
-Szeretlek, álmodj velem.-mosolygott rám. Olyan rossz, hogy csak kamerán láthatom.
-E miatt ne aggódj.-küldtem puszit számmal, majd léptem le skype-ról.
Ágyamba bújtam, majd Bennynek írtam egy rövid üzenetet és próbáltam aludni. Szokatlanul gyorsan aludtam el. Másnap délig aludtam. Ezen a héten nem megyek suliba.
Mikor felébredtem Benny mellettem feküdt. Békésen aludt. Hogy került ide? Betakartam, majd mentem el zuhanyozni. Kinézetem varázsoltam normálissá, majd szüleimhez mentem le, de nem voltak itthon. Egy cetlit hagytak az asztalon.
Apának dolga akadt, anya meg bement a suliba, hogy a hiányzásaimat tisztázza. Uppsz. Rengetegszer lógtam. Remélem nem lesz kiakadva.
Tejet melegítettem, majd zabpelyhet szórtam bele és ültem le az asztalhoz.
-Azt hiszem bírnak a szüleid.-hallom hátam mögül Benny álmos hangját.
-Az lehetséges.-bólintottam igazat adva neki. -Kérsz?-értettem ezt a zabpehelyre.
-Aha.-vett el egy kanalat, majd ült le mellém és kezdett enni tányéromból.
-Úgy képzeltem el, hogy neked is készítek.-nevettem.
-Tudom, de így ezerszer jobb.-mosolygott, majd tömte meg számat pehellyel.-Mellesleg.. Apukád eléggé kifaggatott a családomról meg mindenről.
-Talán, mert azt hiszik, hogy járunk.-néztem rá.-Meg tudja, hogy lefeküdtünk.
Benny torkán megakadt a pehely. Köhögni kezdett.
Egy pohár vízért álltam fel, majd töltöttem és raktam elé.
Gyorsan megitta a pohár tartalmát, majd nézett rám magyarázatot várva.
-Nemsokára meghalok, nem akarok neki hazudni. Megértette és tudja, hogy sok tapasztalatot szeretnék szerezni halálomig, mint például a szex.-könnyelműen válaszoltam.
-Ne beszélj így! Nem biztos, hogy meghalsz!-húzott ölébe.
-Érzem, hogy közel a vég. Hamarabb meg fogok halni, mint ahogy terveztem.-néztem szemébe.
Nyakamra nyomott forró csókot, majd ölelt magához szorosan.
-Maja.-mondta alig hallhatóan nevem.
-Ne aggódj. Elfogadtam.-csókoltam ajkaira gyengéden.
-Nem akarom, hogy..
-Ez nem tőled függ.-túrtam hajába, majd csókoltam meg hosszasan.
A fiú felkapott és karjaiban vitt fel szobámba.
Perverz tervek szaladgáltak fejemben.
Ahogy felértünk lábamra állított, majd zárta be szobám ajtaját. Közelebb lépett hozzám és csókolt meg,ezzel egy időben fenekemre markolt, amitől felsóhajtottam. Egyre vadabbul tépte ajkaim, majd lökött ágyamra. Fölém tornyosult, majd lassan ruháimtól kezdett megfosztani.
Merevedésével kezdett izgatni ruhán keresztül, ami egy ideig elegendő volt számomra, miután megelégeltem nadrágját téptem le róla. Heves csókok közepette hatolt belém. Mozgása ezerszer jobb volt a múltkorinál.
-Majah.- sóhajtott fülembe.-Ezh kibaszotth jóh.- bújt nyakamba. Haját már körülfogta az izzadság, ahogy enyémet is.
Majdnem egyszerre mentünk el, ami elégedettséget okozott bennem, mert az elsőnél sokkal hamarabb elmentem, mint Ő.
Hozzábújtam, majd felgyorsult, izgatott szívdobogását hallgattam. Hosszabb ideig voltunk csendben,majd én kezdtem el beszélni.
-Benjinek azt mondtam, hogy együtt vagyunk.-húztam végig ujjaim kockás hasán.
-Elhitte?
-El.-sóhajtottam.
-Naivabb, mint gondoltam.-mosolyodott el, majd fejemre nyomott puszit.
-Te úgy is akarsz, hogy tudod, hogy nincs sok időm hátra?-néztem szemébe. Kérdésemtől kissé elérzékenyültem.
-Akarlak, így is. Nem befolyásol a betegséged..-nézett mélyen szemembe.
-Akkor legyél velem.. A végéig.
-Szóval.. Ha jól értem most kértél meg, hogy legyek a barátod?-nevetett.
-Ja..-nevettem én is é vontam meg vállam.
-Jól van.-bólintott, majd csókolt meg. Gyengédség és szeretet volt csókjában, érintéseiben.
Együtt mentünk el tusolni, közben "veszekedtünk" is, ahogyan szoktunk, majd utána a ház előtti padon csőveltünk.
-Mellesleg.. Gyönyörű vagy.-kulcsolta át ujjaink.
-Mellesleg egy álompasi vagy.-próbáltam komolyan nézni rá, de ahogy rám nézett elnevettem magam.
-Huhh.. Ezt eddig is tudtam.-kacsintott, majd húzott magához.
-Nagyon sok lányt használtál ki?-néztem lábainkat.
-Mondhatni.-bújt nyakamba.-Imádom az illatod, majd kölcsön kell adnod a parfümöd.
-Miért tetted?
-Mert akkor ez volt számomra a legjobb. Nem vagyok türelmes ember. Nem akartam hónapokat vagy akár éveket várni olyan lányra, aki esetleg komolyabban érdekel, mint te.
-Ohh.. Szóval komolyan érdekellek.-fordultam felé.
-Komolyak a szándékaim.-simított végig arcomon, majd gyengéd csókot nyomott rá.

(Bálint Andrea)