2014. november 21., péntek

XV.RÉSZ: BENJI SZEMSZÖGE

Egyre szenvedélyesebb csókokkal kezdtük illetni egymás ajkait,a vágy ami heteken keresztül gyötörte szívemet most végre kiteljesedik. 
Sosem éreztem még ekkora boldogságot,és sosem vágytam még ennyire egy lányra. Most először történt meg,hogy nem a farkam vezérelt egy lányhoz, hanem az érzelmeim. 
Maja ingemet kezdte kigombolni,amit pár perc alatt le is tépett rólam. Heves mozdulatokkal én is lerángattam róla a felsőt,majd melltartóját. Nemsokára tangája is lekerült róla,rólam meg a boxer. Ez volt az a pillanat, amikor a szex szeretkezéssé változott. Minden pillanatában beleszédültem,a szívem egyre vadabbul kalapált és azt kívántam,hogy tartson örökké ez a perc.
     Nem érdekelt Zsófi,nem érdekelt Benny,csak mi voltunk és senki más. 
Mi voltunk az egész világon,és ha csak egy percig is,de nem érdekeltek a következmények. Éreztem,hogy szeret,érezte,hogy szeretem,és ez volt a legfontosabb. Annyira kívántam ezt a lányt,ha akartam volna se tudtam volna elengedni karjaim közül.





Könnyeink egymás arcát mosták,minden fájdalom,gyötrődés,szenvedés,egymás hiánya most tört ki belőlünk,millió könny formájában. Láttam,hogy boldog és csak most értettem meg,hogy végig engem szeretett. Ő is pontosan úgy szenvedett miattam,mint én miatta. 
Hogy lehettünk ennyire ostobák? Egymás nélkül képtelenek vagyunk élni. Talán ez a szerelem halálra van ítélve,de én kiélem minden egyes pillanatát és boldogok leszünk, amíg csak hagyja a Jó Isten. Forró szenvedélyünkből nemsokára felébredtünk.
 -Vissza…vissza kell mennem…Benny biztosan aggódik.-törölte le könnyeit Maja.
-Engem is vár Zsófi,de leszarom. Maja,nem tudok nélküled élni. Te adsz értelmet az életemnek. Te vagy az első gondolat amikor felkelek,te vagy az utolsó amikor lefekszem. Téged látlak az álmaimban is. Tudom,hogy hibáztam,tudom,hogy mekkora nagy fájdalmat okoztam neked,és ha kell akkor az egész világnak elkiáltom:”Maja szeretlek!!”-hadd tudja meg mindenki. Tégy a legboldogabb fiúvá,légy a hercegnőm. Veled akarok lenni, ha szomorú vagy,ha boldog vagy,amikor lefekszel,vagy amikor épp felkelsz. Ha Benny kell neked,akkor menj,én elfogadom. De tudd,hogy az életemet is neked adnám csak,hogy a tiédet megmentsem. Szeretni foglak,most és mindörökké,halálom órájáig.-könnyek ezrei csordultak ki szememből, Maja már zokogott.
-Szeretlek. Mindig is szerettelek. Az első pillanattól amikor megláttalak. Veled akarok lenni ameddig csak lehet. Tudod,hogy nekem már…
-Tudom. Ott leszek veled az utolsó órában is. Nem fogom hagyni,hogy egyedül meghalj. Ha kell,veled halok meg.-szipogtam.
 Maja hosszasan átölelt,majd hosszasan megcsókolt,aztán kiment a mosdóból. Pár perc múlva én is vissza tértem Zsófihoz.
-Nem kaptad a mosdót?-kérdezte nevetve.
-De,megkaptam. Hosszú volt a sor.-kezdtem a kamuzást.
-Már nagyon hiányoztál cuki fiú.-próbált megcsókolni,mire elkaptam a fejem.
 -Valami probléma?-kérdezte tágra nyílt szemekkel.
-Nem,semmi. Nincs jó kedvem,ennyi. Kérlek ne faggass többet.
-Oké,bocs.-kezdte a duzzogást.
 -Ne haragudj. Nem a te hibád. Mozi után Bennyékhez még át kell mennem,sajnálom,de nem tudlak hazakísérni.
-Nincs gond,nyugi. Szeretlek.-nyomott puszilt arcomra Zsófi.
Tökéletes pillanatban ért véget a film,hisz gyorsan kirohantam,mielőtt azt kellett volna hazudnom,hogy „én is”.
A megbeszélt helyen várt már rám Maja. Kéz a kézben,boldog szívvel kísértem haza. Úgy éreztem,hogy enyém a világ,és a legcsodálatosabb lány. Egész este sms-eztünk,meg chateltünk ami sikerült feltöltsön. Zsófinak is írtam pár sort,de nem reagált. Azt hiszem haragszik.
(Balázs Mónika)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése