Egyre
szenvedélyesebb csókokkal kezdtük illetni egymás ajkait,a vágy
ami heteken keresztül gyötörte szívemet most végre
kiteljesedik.
Sosem
éreztem még ekkora boldogságot,és sosem vágytam még ennyire egy
lányra. Most először történt meg,hogy nem a farkam vezérelt egy
lányhoz, hanem az érzelmeim.
Maja
ingemet kezdte kigombolni,amit pár perc alatt le is tépett rólam.
Heves mozdulatokkal én is lerángattam róla a felsőt,majd
melltartóját. Nemsokára tangája is lekerült róla,rólam meg a
boxer. Ez volt az a pillanat, amikor a szex szeretkezéssé
változott. Minden pillanatában beleszédültem,a szívem egyre
vadabbul kalapált és azt kívántam,hogy tartson örökké ez a
perc.
Nem érdekelt Zsófi,nem érdekelt Benny,csak mi voltunk és senki más.
Nem érdekelt Zsófi,nem érdekelt Benny,csak mi voltunk és senki más.
Mi
voltunk az egész világon,és ha csak egy percig is,de nem
érdekeltek a következmények. Éreztem,hogy szeret,érezte,hogy
szeretem,és ez volt a legfontosabb. Annyira kívántam ezt a
lányt,ha akartam volna se tudtam volna elengedni karjaim közül.
Könnyeink
egymás arcát mosták,minden fájdalom,gyötrődés,szenvedés,egymás
hiánya most tört ki belőlünk,millió könny formájában.
Láttam,hogy boldog és csak most értettem meg,hogy végig engem
szeretett. Ő is pontosan úgy szenvedett miattam,mint én miatta.
Hogy
lehettünk ennyire ostobák? Egymás nélkül képtelenek vagyunk
élni. Talán ez a szerelem halálra van ítélve,de én kiélem
minden egyes pillanatát és boldogok leszünk, amíg csak hagyja a
Jó Isten. Forró szenvedélyünkből nemsokára
felébredtünk.
-Vissza…vissza kell mennem…Benny biztosan aggódik.-törölte le könnyeit Maja.
-Engem is vár Zsófi,de leszarom. Maja,nem tudok nélküled élni. Te adsz értelmet az életemnek. Te vagy az első gondolat amikor felkelek,te vagy az utolsó amikor lefekszem. Téged látlak az álmaimban is. Tudom,hogy hibáztam,tudom,hogy mekkora nagy fájdalmat okoztam neked,és ha kell akkor az egész világnak elkiáltom:”Maja szeretlek!!”-hadd tudja meg mindenki. Tégy a legboldogabb fiúvá,légy a hercegnőm. Veled akarok lenni, ha szomorú vagy,ha boldog vagy,amikor lefekszel,vagy amikor épp felkelsz. Ha Benny kell neked,akkor menj,én elfogadom. De tudd,hogy az életemet is neked adnám csak,hogy a tiédet megmentsem. Szeretni foglak,most és mindörökké,halálom órájáig.-könnyek ezrei csordultak ki szememből, Maja már zokogott.
-Szeretlek. Mindig is szerettelek. Az első pillanattól amikor megláttalak. Veled akarok lenni ameddig csak lehet. Tudod,hogy nekem már…
-Tudom. Ott leszek veled az utolsó órában is. Nem fogom hagyni,hogy egyedül meghalj. Ha kell,veled halok meg.-szipogtam.
Maja hosszasan átölelt,majd hosszasan megcsókolt,aztán kiment a mosdóból. Pár perc múlva én is vissza tértem Zsófihoz.
-Nem kaptad a mosdót?-kérdezte nevetve.
-De,megkaptam. Hosszú volt a sor.-kezdtem a kamuzást.
-Már nagyon hiányoztál cuki fiú.-próbált megcsókolni,mire elkaptam a fejem.
-Valami probléma?-kérdezte tágra nyílt szemekkel.
-Nem,semmi. Nincs jó kedvem,ennyi. Kérlek ne faggass többet.
-Oké,bocs.-kezdte a duzzogást.
-Ne haragudj. Nem a te hibád. Mozi után Bennyékhez még át kell mennem,sajnálom,de nem tudlak hazakísérni.
-Nincs gond,nyugi. Szeretlek.-nyomott puszilt arcomra Zsófi.
Tökéletes pillanatban ért véget a film,hisz gyorsan kirohantam,mielőtt azt kellett volna hazudnom,hogy „én is”.
A megbeszélt helyen várt már rám Maja. Kéz a kézben,boldog szívvel kísértem haza. Úgy éreztem,hogy enyém a világ,és a legcsodálatosabb lány. Egész este sms-eztünk,meg chateltünk ami sikerült feltöltsön. Zsófinak is írtam pár sort,de nem reagált. Azt hiszem haragszik.
-Vissza…vissza kell mennem…Benny biztosan aggódik.-törölte le könnyeit Maja.
-Engem is vár Zsófi,de leszarom. Maja,nem tudok nélküled élni. Te adsz értelmet az életemnek. Te vagy az első gondolat amikor felkelek,te vagy az utolsó amikor lefekszem. Téged látlak az álmaimban is. Tudom,hogy hibáztam,tudom,hogy mekkora nagy fájdalmat okoztam neked,és ha kell akkor az egész világnak elkiáltom:”Maja szeretlek!!”-hadd tudja meg mindenki. Tégy a legboldogabb fiúvá,légy a hercegnőm. Veled akarok lenni, ha szomorú vagy,ha boldog vagy,amikor lefekszel,vagy amikor épp felkelsz. Ha Benny kell neked,akkor menj,én elfogadom. De tudd,hogy az életemet is neked adnám csak,hogy a tiédet megmentsem. Szeretni foglak,most és mindörökké,halálom órájáig.-könnyek ezrei csordultak ki szememből, Maja már zokogott.
-Szeretlek. Mindig is szerettelek. Az első pillanattól amikor megláttalak. Veled akarok lenni ameddig csak lehet. Tudod,hogy nekem már…
-Tudom. Ott leszek veled az utolsó órában is. Nem fogom hagyni,hogy egyedül meghalj. Ha kell,veled halok meg.-szipogtam.
Maja hosszasan átölelt,majd hosszasan megcsókolt,aztán kiment a mosdóból. Pár perc múlva én is vissza tértem Zsófihoz.
-Nem kaptad a mosdót?-kérdezte nevetve.
-De,megkaptam. Hosszú volt a sor.-kezdtem a kamuzást.
-Már nagyon hiányoztál cuki fiú.-próbált megcsókolni,mire elkaptam a fejem.
-Valami probléma?-kérdezte tágra nyílt szemekkel.
-Nem,semmi. Nincs jó kedvem,ennyi. Kérlek ne faggass többet.
-Oké,bocs.-kezdte a duzzogást.
-Ne haragudj. Nem a te hibád. Mozi után Bennyékhez még át kell mennem,sajnálom,de nem tudlak hazakísérni.
-Nincs gond,nyugi. Szeretlek.-nyomott puszilt arcomra Zsófi.
Tökéletes pillanatban ért véget a film,hisz gyorsan kirohantam,mielőtt azt kellett volna hazudnom,hogy „én is”.
A megbeszélt helyen várt már rám Maja. Kéz a kézben,boldog szívvel kísértem haza. Úgy éreztem,hogy enyém a világ,és a legcsodálatosabb lány. Egész este sms-eztünk,meg chateltünk ami sikerült feltöltsön. Zsófinak is írtam pár sort,de nem reagált. Azt hiszem haragszik.
(Balázs
Mónika)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése